Nosztalgikus emlékek a '80-90-es évekből!

kapubanner
kapubanner
kapubanner
hirdetes

Gyermekkorunk régi, szép emlékei - a '80-90-es évek

Kósa Krisztina

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Anno. Mennyit jelent ez a szó sokunknak, igaz? Emlékeket idéz, melyek még a mi időnkről szóltak, és nosztalgikus hangulatba kerít, hiszen egykoron mi is voltunk fiatalok, gyerekek, akik élvezték annak minden velejáróját. Emlékezzünk hát együtt!

Emlékek gyerekkorunkból

 

1., A tízórai

 

Anyukánk mindig csomagolt, és szalvétába, valamint külön kis zacskóba tette. Nagyon jó volt, csak ha paprika is került a szendvicsbe, rendszeresen eláztatta a csomagolást, és ez némileg bonyolította a történetet. Sőt, mivel akkoriban még sehol nem nagyon volt hűtési lehetőség a sulikban, az ételek bizony-bizony olykor több órát is álltak szobahőmérsékleten a táskákban, míg megevésre kerültek. És mégis életben maradtunk.

hirdetes

 

A második óra utáni hosszabb szünetben az osztályteremben a többség a padokon ülve, beszélgetve ette a tízóraiját, melyet a bátrabbak elcserélgettek másokkal. Nem is volt ezzel semmi gond egészen addig, míg otthon esetlegesen kiderült, hogy ejj, valamiért mégsem az anyu által csomagolt kolbászost tömtük be, hanem a szomszéd Julcsika anyukája által készített szalámisat, ugyanis annak határozottan jobban tetszett a külleme.

 

2.,  A biciklizés

 

A bukósisakot, mint olyat még hírből sem ismertük, nem hogy hordtuk volna, de még könyök- és térdvédő sem figyelt otthon a fészerben. És mégis: megtanultuk azt, amit ha egyszer sikerül, többé nem felejtjük el.

 

Ennek folyományaként a térdünk természetesen mindig, de mindig le volt verve, és akkora plezúrok voltak rajta, hogy öröm volt nézni. És ezek után milyen jó móka is volt megfürödni, amikor úgy csípte a víz a friss sebeket, hogy csak na…

 

Anyu meg persze nem rohant utánunk a különféle legújabb micsodákkal, hogy lefertőtlenítse a lábunkat, kezünket, hanem csak hozta a sebhintőport, vagy kevésbé szerencsés esetben a jódot. És nem is aggódta túl, mint ma sok szülő, hiszen ez csak egy esés volt, nem a III. világháború kitörése. Vagyis elintézte egy kézlegyintéssel és egy puszival a fejünk búbjára, mondván: - Nem gond, kicsim, túléled!

 

 

LAPOZZ A TÖBBI EMLÉKÉRT!

 

hirdetes
hirdetes
További cikkek ebben a témában
hirdetes
anya anyaság apa család cuki fotó gyerek gyerekek iskola kisfiú kislány kreatív

Szótár

Étterem Budapest

Minden szülőre ráfér néha a kikapcsolódás. Ha úgy érzitek, szükségetek van egy kis... Tovább

Gyerekbarát szálloda

Egy gyerekbarát szálloda lehetővé teszi, hogy a kisgyermekek és a felnőttek is kiélvezzék a... Tovább

Tovább a lexikonra
hirdetes

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 151

Átlagos értékelés: 4.8